Hosszúra nyúlnak még a téli esték,
- - U - - - U - U - -
bent meleg van, kint zord, fagyos merevség.
- U - - - - U - U - -
Elaltatja bennem az élettől kihűlt lelkem,
U - - U - U U - - - U - - -
csak szendereg bennem a sok régi emlék.
- - U - - U U - - U - -
Mégis elevenek ezek a tél esti álmok.
- U U U U U U U U - - U - U
Anyámat látom, kint a hidegben ruhát tereget,
U - - - - - U U - - U - U U -
haját kuszálja a januári, hideg szél.
U - U - U U U U- U U - -
Összefagyott kezét melegre csókolnám újra, ha élne!
- U U - U - U - U - - - - U U - U
Gyermeki szívvel, forró lehelettel!
- U U - - - - U U - U
Oly tiszta lelket hagyott örökségül,
- - U - - U - U - - -
mint a fehérre mosott, fagyos ruha,
- U U - U U - U - U U
ahogy beleheli az ember a tél illatát.
U - U U U U U - U U - - U -
Mintha most is érezném a kezén.
- U - U - - - U U -
Tiszták, szépek, mint az örökül hagyott álmok!
- - - - - U U U - U - - -
Bár ne sároznák be ezt a szép világot!
- U - - - U - U - U - U
Az én tiszta, szép, téli álmom!
U - - U - - U - U
| A
A
B
A
C
B
A
D
B
E
F
G
A
C
C
C
| 11
11
14
12
14
15
13
17
11
11
11
14
10
13
12
9
| | | |
|
Alliteráció
|