Hosszúra nyúlnak még a téli esték, - - U - - - U - U - - bent meleg van, kint zord, fagyos merevség. - U - - - - U - U - - Elaltatja bennem az élettől kihűlt lelkem, U - - U - U U - - - U - - - csak szendereg bennem a sok régi emlék. - - U - - U U - - U - - Mégis elevenek ezek a tél esti álmok. - U U U U U U U U - - U - U Anyámat látom, kint a hidegben ruhát tereget, U - - - - - U U - - U - U U - haját kuszálja a januári, hideg szél. U - U - U U U U- U U - - Összefagyott kezét melegre csókolnám újra, ha élne! - U U - U - U - U - - - - U U - U Gyermeki szívvel, forró lehelettel! - U U - - - - U U - U Oly tiszta lelket hagyott örökségül, - - U - - U - U - - - mint a fehérre mosott, fagyos ruha, - U U - U U - U - U U ahogy beleheli az ember a tél illatát. U - U U U U U - U U - - U - Mintha most is érezném a kezén. - U - U - - - U U - Tiszták, szépek, mint az örökül hagyott álmok! - - - - - U U U - U - - - Bár ne sároznák be ezt a szép világot! - U - - - U - U - U - U Az én tiszta, szép, téli álmom! U - - U - - U - U
| A
A
B
A
C
B
A
D
B
E
F
G
A
C
C
C
| 11
11
14
12
14
15
13
17
11
11
11
14
10
13
12
9
| | | |
| Alliteráció
|