Verselemző

RitmusképletSzótag
Én hittem, mert hinni akartam!
-   -  -    -    -  U U -  -   
De csak táncoltunk az élet színpadán egy kört.
 U   -   -  -  -   U  - -    -  U -  -    -   
A zenekar halkult, míg a hit kétségbe fulladt
U  U U -   -  -     -  U  -   -  -  U  -  -  
a múlt behegedt sebeit szaggatva, mely
U  -    U U -    U U-    -  -  U   -   
csontokig meggyötört.
  -  U -   -   U -   
A fények kihunytak, s halálraítélt reményeinkért
U  -  -   U -   -      U -  U- -    U -  U-  -   
küzdve markoltunk bele a sötét semmibe,
 -   U  -  -  -    U U U  U -   -  U U 
és te hagytad, és én hagytam,
-   U  -   U   -  -   -   -   
nem tudva, hogy ok nélkül vagy okkal,
 -   -  U   U   -   -  -   U   -  -   
valamit akartál, és én is akartam,
 U U U  U -  -   -  -  U  U -  -   
de már csak a megfakult napok nyúlnak
 U  -    U  U  -  U -    U -    -  -  
vissza értünk a múltból rozsdás vasmarokkal.
 -   U -  -   U  -   -   -   -   -  U -  -   
Szép volt a tánc, és szép volt a dallam,
  -   -   U  -    -    -   -   U  -  U  
olyan volt minden, mit már régen akartam,
U  -   -    -  -    -   -   - U  U -  U  
és akartál te is.
-  U -  -   U -   
De sokszor az élet is, a hangszer is hamis,
 U  -   U  U  - U  U   U  -    U  -   U U  
amint játszik velünk, s játszik nekünk.
U -    -   -   U -       -   -   U -    
Látod, kedvesem? Ilyen az életünk!
 - -    -  U U   U  U  U  - U -   
És én hittem, mert hinni akartam!
-  -   -  -    -    -  U U -  -   
Félve, majd nevetve, sírva és keresve,
 -  U   -    U -  U   -  U -   U -  U 
ökölbe szorított kézzel tartva vissza az
U -  U   U - -    -  -   -   U  -   U U 
elillanó álmot, érezve, talán nem is ez vagyok én,
U -  U - -  U   - -  U   U -   U  U  -   U  U  -   
bár nem veszítek semmit, mert semmi sem enyém.
 -   -   U  - -   -  -    -    -  U  U  U  -   
Szívedben a zenekar egy régi zenét játszott,
  - -  U  U  U U U  -    - U  U -   -   -   
és te szavakkal öleltél, úgy jártuk a táncot,
-   U   U -  U  U -  -   -    -  U  U  -  -   
de a dallam mástól ered, másnak szól,
 U U  -  -   -  -  U -    -  -    -   
s a szó, hogy szerelem, a sors úgy akarta,
  U   -   -     U U U   U  -   -   U -  U  
ne az enyém legyen.
 U U  U  -   U  -   
Pillangóvá vált hernyóként repülsz ki kezemből,
 -  -  - -  -    -   - -    U -     U  U -  -   
s bármennyire vágytalak, most menni hagylak,
   -  -   U U  -   U -    -    -  U  -   -   
mert sosem voltál enyém, s már az első ütemtől tudtam,
 -    U -   -  -  U  -      -  U  -  - U -  -   -  -   
hogy az élettől egy táncra csak kölcsön kaptalak.
 U   U  - -  -  -    -   U   -   -   -   -  U U  
 9

13

14

12

6

16

13

8

10

12

11

13

10

12

6

13

10

11

10

12

13

17

13

14

14

11

12

6

14

12

16

14















































Alliteráció



















Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom