Hogy van még valaki - de egy pillanat múlva nincs:
- - - U U U U - - U - - U -
a legnagyobb titok, s a legnagyobb kincs...
U - U - U - U - U - -
Könnyen veszthető, a legkönnyebben az élet,
- - - U - U - - - U U - -
maga ama lehetőség, hogy ronthass és tévedj.
U U U U U U - - - - - - - -
Tavasszal halni a legnagyobb kifosztás,
U - - - U U - U - U - -
mint gyermeket elcsalni, midőn várja őt egy kispajtás,
- - U U - - U U - - U - - - - -
s épp mielőtt hangolódva együtt eljátszanának,
- UU - - U - U U - - - U - U
az apai kéz igazítja őt egy másik irányba...
U U UU - U U - U - - - U U - U
Eltűnik a pénz menten előlünk,
- - U U - - U U - -
ha halálhírre nyomban megrémülünk.
U U - - U - - - - U -
A nem rendítő percekbe kényelmesedve
U - - - - - - U - - U - U
az életveszély nem juthat eszünkbe.
U - - U - - - U U - U
Mégis,
- U
egy halálhírt hallván
- U - - - -
jámbor énünk lesz inkább halvány,
- U - - U - - - -
s inkább irigykedünk a gondtalanokra,
- - U - U - U - U U - U
mintsem élnénk végre gyorsan azon gondolatokkal,
- U - - - U - U U - - U U - -
hogy nem bűnnel kell kiélvezni az időket,
- - - - - U- - U U U - -
melyeket ránk kiosztottak,
U U - - U- - -
hanem felfogással, barátsággal,
U - - U - - U - - U
emberi viszonyok parazsával.
- U U U U - U U - U
A természet részeként nézve magunkat, másokat,
U - - - - U - - U U - - - U -
hidakat képezni oda, ahova ástak árkokat,
U U - - - U U U U U U - U - U -
vigyázni egymásra, kis közösségekben élni -
U - U - - U - U - - - U - U
talán így kellene valahogy jó jövőt remélni!
U - - - U U U U - - U - U - U
Most elhunyt egy barát, szemeinknek fotókon maradt ő,
- - - - U - U U- - U - - U - -
nincs több közös zenehallgatás, elmaradt menyegző...
- - U - U U - U - - U - U - -
Nem térünk be hozzá, ha éppen arra járunk -
- - - U - - U - U - U - -
évtizedekig élhetünk nélküle...
- U U U U - U - - U U
Ó, be furcsa világunk!...
- U - U U - -
Nagy tudású embert veszítettünk,
- U - - - - U - - -
de nem szabad se sírnunk, se felednünk!
U - U - U - - U U - -
Mert minden ember önmagában nagy tudás,
- - U - U - U - - - U -
s az emberélet dolga e feltárás:
U - U - - - U U - - -
a megértés és az elfogadás,
U U - - - U - U U -
az éberség és a hajlandóság,
U - - - - U - - - -
arra fordítani időt, mi nem fáj,
- U - - U U U - U - -
elégedni a sorssal, mikor már
U - - U U - - U - -
érezhetjük tetteink súlyát,
- - - - - U- - -
s nem kötjük saját magunk gúzsát,
- - - U - U - - -
akkor szabadul föl bennünk az élettudás,
- - U U - - - - U - - U -
mert halni, csak nem élni - élni csak elmúlás.
- - U - U - U - U U - - -
| A
A
B
B
| 14
11
13
14
| ^ Páros rím
| A
A
B
B
| 12
16
15
16
| ^ Páros rím
| A
A
B
C
| 10
11
13
11
| | A
B
B
C
C
D
C
E
E
C
C
A
A
| 2
6
9
12
15
13
8
10
10
15
16
14
15
| | A
B
C
D
C
| 16
15
13
11
7
| | A
A
B
B
B
C
D
C
B
B
B
B
| 10
11
12
11
10
10
11
10
9
9
13
13
| | | |
|
Alliteráció
Alliteráció
Alliteráció
|