Verselemző

RitmusképletRímSzótag
Van az úgy, hogy utoljára
 U  U  -     U   U -  - U
a csönd szólal meg - legbelül -
U   -     - -   -     -  U -    
túl tengernyi, hitvány lárma
 -   -  -   U   -  -    -  U 
furcsán és érthetetlenül,
 -   -  -  -   U -  U -   
fölrobajló dübörgésén
 -  U -  -  U -  - - 
és a lélek reménytelen
-  U  - -   U -   U U 
örvényein innen. És én
-  -  UU  -  U   -  -  
tudom: tudod, hogy lényegem
 U -    U -    -    -  U U  

 
öntudatlan rétegéből
-  U -  -   - U - - 
ez a néma, sóhajszerű
U  U  - U   - -   U - 
sikoly végül úgy szakad föl,
 U -    - U  -     U -   -   
mint gyermekdeden együgyű
 -     -  -  U U  U  U  -
ima. Tessék, Uram, vedd el
U U   -  -   U -    -   -  
KINCSEMET, örökbe adom.
 -   U U   U -  U U -   
Te vigyázd szereteteddel.
 U  U  -     U U U -  -   
Ha akarod, így akarom.
 U U U U   -   U U U  
A

B

A

B

C

D

C

D

 8

8

8

8

8

8

8

8

A

B

A

C

D

E

D

E

 8

8

8

8

8

8

8

8





Alliteráció









Alliteráció



















Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom