A nyár végét szeretem,
U - - - U U -
ha már lassan őszbe fordul,
U - - U - U - -
minden színekkel telik meg,
- - - - - U - -
mielőtt elmúlásra indul.
UU - - - - U - -
Mintha a természet búcsúzna,
- U U - - - - - U
lágyabban susog a szél,
- - - U U U -
sárguló faleveleket vigasztal,
- U - U U U U - U - -
melyeket már megfestett a dér.
U U - - - - - U -
Élénkből megfakuló színek
- - - - U U - - U
a fákon, mezőn szerteszét,
U - - U - - U -
még hirdetik a meleg nyárnak
- - U U U U - - U
itt felejtett szépségét.
- U - - - - -
Vándormadarak indulnak útra,
- - U U U - - U - U
együtt a magasban szállnak,
U - U U - - - U
az emlékeit viszik magukkal
U - - U- U - U - U
az elhagyott otthoni háznak.
U - U - - U U - -
Csak tavasszal térnek vissza
- U - - - - - U
megfáradva a hosszú útról,
- - - U U - - - -
a régi fészek visszavárja,
U - U - - - U - U
ahogy elhagyták, bántatlanul.
U U - - - - - U -
Mi, szél sodorta vándorok
U - U - U - U -
Dél Keresztje alatt járunk,
- U - U U - - -
lehet-e némi remény arra,
U U U - U U - - U
hogy még ott áll régi házunk?
- - - - - U - -
Vagy már régen nyoma veszett,
- - - - U U U -
elsüllyedt a múltban,
- - - U - U
eltemette a sok tél s nyár,
- U - U U - - -
emlékké vált álmainkban.
- - - - - U- U
| A
B
C
B
D
E
F
E
C
G
H
G
D
H
D
H
I
J
H
B
K
L
F
L
A
D
M
I
| 7
8
8
9
9
7
11
9
9
8
9
7
10
8
10
9
8
9
9
9
8
8
9
8
8
6
8
8
| | | |
|
Alliteráció
Alliteráció
|