Fényevés, koldulás volt mindig a sorsom, - U - - U - - - U U - - minden könyv-főszerep a bábeli tornyom, - - - - U U U - U U - U utaztak, esküdtek a valós szereplők, U - U - - U U U - U - - engemet egyszer sem megszánt közömbösök. - U U - - - - - U - U U Mindegyik karmáját én kaptam egyedül, - U - - - - - - U U U - mert bűnben születtek, vétkeztek cefetül, - - - U - - - - - U U - vádolva az ember, kinek szíve tiszta, - - U U - - U - - U - U angyali fényúton igaz masiniszta. - U U - - U U - U U - U Égvonat vezető, menetjegykezelő, - U - U U - U - - U U - nemesség, jóságár költséget emelő, U - - - - - - - U U U - forintban fizetni az útért nem lehet, U - - U - U U - - - U U érték az igazság, bizalom, szeretet. - - U U U - U U - U U U Még soha nem volt tán` jóknak mennyországa, - U U - - - - - - - - U földi jog az élet, a szépségnek vágya, - U U U - U U - - - - U koldusként nem élhet talán soha többé, - - - U - - U - U U - - fájdalmát oszlatják a megmentők köddé. - - - - - - U - - - - - Mégis a valóság félelem minden nap, - U U U - - - U - - - U a játék-áldozat nyugdíjat sem kaphat, U - - - U - - - - - - - hatvan év elszaladt, késő a segítség, - U - - U - - - U U - - forma és arc nélkül ártatlan szelídség. - U - - - U - - - U - - Életműdíjasa a honnak nem lehet, - - - - U U U - - - U - dőzsölve azt nézik, élete hogy lehet. - - U - - U - U U - U - Nagy közös áldozás a világ-feszület, - U U - U - U U - U U - vérszennyes mulatság fertőzi kezüket. - - - U - - - - U U U U Jóvátétel késő, bocsánat már nincsen, - - - - - - U - - - - - tapodtak testemen, lopva minden kincsem, U - - - U - - U - - - U a közös játékszer nekik csak így felel: U U - - - - U - U - U U üzentek az égnek, végre már elperel. U - U U - - - U - - U U
| A
A
B
B
| 12
12
12
12
| ^ Páros rím
| A
A
B
B
| 12
12
12
12
| ^ Páros rím
| A
A
B
B
| 12
12
12
12
| ^ Páros rím
| A
A
B
B
| 12
12
12
12
| ^ Páros rím
| A
B
C
C
| 12
12
12
12
| | A
A
B
B
| 12
12
12
12
| ^ Páros rím
| A
A
B
B
| 12
12
12
12
| ^ Páros rím
| | |
|
|