Fényevés, koldulás volt mindig a sorsom,
- U - - U - - - U U - -
minden könyv-főszerep a bábeli tornyom,
- - - - U U U - U U - U
utaztak, esküdtek a valós szereplők,
U - U - - U U U - U - -
engemet egyszer sem megszánt közömbösök.
- U U - - - - - U - U U
Mindegyik karmáját én kaptam egyedül,
- U - - - - - - U U U -
mert bűnben születtek, vétkeztek cefetül,
- - - U - - - - - U U -
vádolva az ember, kinek szíve tiszta,
- - U U - - U - - U - U
angyali fényúton igaz masiniszta.
- U U - - U U - U U - U
Égvonat vezető, menetjegykezelő,
- U - U U - U - - U U -
nemesség, jóságár költséget emelő,
U - - - - - - - U U U -
forintban fizetni az útért nem lehet,
U - - U - U U - - - U U
érték az igazság, bizalom, szeretet.
- - U U U - U U - U U U
Még soha nem volt tán` jóknak mennyországa,
- U U - - - - - - - - U
földi jog az élet, a szépségnek vágya,
- U U U - U U - - - - U
koldusként nem élhet talán soha többé,
- - - U - - U - U U - -
fájdalmát oszlatják a megmentők köddé.
- - - - - - U - - - - -
Mégis a valóság félelem minden nap,
- U U U - - - U - - - U
a játék-áldozat nyugdíjat sem kaphat,
U - - - U - - - - - - -
hatvan év elszaladt, késő a segítség,
- U - - U - - - U U - -
forma és arc nélkül ártatlan szelídség.
- U - - - U - - - U - -
Életműdíjasa a honnak nem lehet,
- - - - U U U - - - U -
dőzsölve azt nézik, élete hogy lehet.
- - U - - U - U U - U -
Nagy közös áldozás a világ-feszület,
- U U - U - U U - U U -
vérszennyes mulatság fertőzi kezüket.
- - - U - - - - U U U U
Jóvátétel késő, bocsánat már nincsen,
- - - - - - U - - - - -
tapodtak testemen, lopva minden kincsem,
U - - - U - - U - - - U
a közös játékszer nekik csak így felel:
U U - - - - U - U - U U
üzentek az égnek, végre már elperel.
U - U U - - - U - - U U
| A
A
B
B
| 12
12
12
12
| ^ Páros rím
| A
A
B
B
| 12
12
12
12
| ^ Páros rím
| A
A
B
B
| 12
12
12
12
| ^ Páros rím
| A
A
B
B
| 12
12
12
12
| ^ Páros rím
| A
B
C
C
| 12
12
12
12
| | A
A
B
B
| 12
12
12
12
| ^ Páros rím
| A
A
B
B
| 12
12
12
12
| ^ Páros rím
| | |
|
|