Verselemző

RitmusképletRímSzótag
Kendőjét felemelte.
 -  - -   U U -  U  
S míg lobogtatta a szél a levegőben,
   -   U -  -  U U   -  U  U U - -   
fiát látta elmenőben.
 U-   -  U -  U - U  
Őt... ki még tegnap volt gyermek,
-      U  -   -  -   -     -  -   
s ahogy a gólyák az évekkel mennek,
  U U   U  -  -  U  - -  -   -  U  
az évek a gyermekekből embert neveltek.
U  - U  U   -  U -  -  -  -    U -  U  
Embert... kinek karján megjelent az új élet,
-  -       U -   -  -   -  U -   U  -  - U  
abból a piciből is legény lett...
-  -  U  U U -  -   U -    -     
és elküldték a ballagási képet.
-  -  -   -  U  -  U - U  - -   
Csak itt a régi ház körül ment lassan az élet,
  U  -   U  - U  -   U -   -    -  U  U  - U  
időről-időre le kellett törölni a falon lógó képet,
U - -  U - U  U  -  -    U -  U U  U -   - -  - -   
melyen sokszor nem a por, hanem a könny fénylett.
 U  -   -   -   U  U  -    U U  U  -     -   -   
Így múlt el, amiért az ember emberré lett.
-    -   U   U U-   U  -  U  -  -  -  -   
Az autó után még a távolságba révedt,
U  UU - U -   -  U  - -  -  U  - -    
majd bement a házba,
 -    U -   U  -  U  
kendőbe tette, és bekötötte a többi közé
 -  - U  -  U  -   U U -  U U  -  U  U -
ezt a szép emléket.
-   U   -  -  - U  
A

B

B

A

A

A

C

C

C

C

C

C

C

C

D

E

C

 7

12

8

8

11

13

13

10

11

14

19

13

13

14

6

15

6

























Alliteráció









Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom