Verselemző

RitmusképletRímSzótag
Szinte szárnyalt a lelkem,
  -  U   -   -   U  -  U  
ahogy sétáltam ott veled,
U -    - -  U  -    U U  
öreg gesztenyék árnyában
U -   -   U  -  -   - U 
adtad nekem kicsi kezed.
-  -   U -   U  U  U U   

  
Mint sok kis karácsonyfa,
 -    -   -   U -  -   U  
májusban virágba estek,
 - -  -   U -  U -  -   
fehéren piros beütéssel,
 U - -   U -   UU -  U  
oly sokszor rajtunk nevettek.
-    -   -   -  -    U -  U   

 
Elmúlt minden, ami szép,
-  -    -  U   U U   -   
zavaros a víz, keserű a kenyér,
 U U U  U  -    U U - U  U  -   
már árnyat sem adnak a fák,
 -  -   -   U  -  U  U  -   
nem hoz új rügyet az ág.
 -   U  -   U  U  U  -   

  
Hol a négy évszak gyönyörű,
 U  U  -   -   -    U  U -  
semmivel sem pótolható varázsa,
 -  U -   -   - -  U -  U -  U  
vagy üde, vadvirágos réteknek
 U   U U   -  U - -   - -  -  
tarka, pompás, felejthetetlen látványa.
 -  U   -  -    U -   U -  -   -  -  U  

 
Ilyenkor mindig előttem van
U  -  -   -  U  U -  -   -  
ráncokkal redőzött, öreg nagyapám,
 -  -  -   U - -    U -   U  U -   
ki hányszor mondta el nekem,
 U  -    -   -   U -   U -   
te is megöregszel, drága unokám.
 U -   U U -   -     - U U U -   

 
Utóirat:
U -U U   

  
Lám, a mondás sokszor ismétlődött,
 -   U  -  -   -   U  -  -  - -    
hát bejött, való igaz tartalma,
 -   U -     U - U -   -  -  U 
unokáimnak mondjam én is,
U U --  -   -   U  -  -   
mit sokszor hangoztatott nagypapa.
 -   -   -   -  -  U -    -   U U  

  
De a világ mérföldeket lépett,
 U U  U -   -  -  U -   - -    
nagyon más lett a szokás, meg a forma,
 U  -   -   -   U   U -    U  U  -  U 
úgy iszunk és eszünk, mint rég,
-   U  -   -  U  -     -    -   
fülünkbe nem úgy csendül a muzsika.
 U -   U  U  -     -  U  U  U  U U  

 
Ám teremnek még az almafák,
-   U -  -   -  U  -  U -   
kertekben meggyek, cseresznyék, szilvák,
 -  -  -   -   -     U -    -     -  -  
a korai eper is még olyan zamatos,
U  U UU U U  -   -  U  -   U U -   
de hol az a lány, ki volt üde és harmatos.
 U  U  U  U  -     U  -   U U -   -  U U   

  
Munkásfejszének cseréled a nyelét,
 -  -  -   - -    U - U  U   U -   
de maga a vas, mi a fát idomra aprítja,
 U  U U U  -    U U  -  U -  U -  -  U 
ugyanúgy megmarad, csak élezed,
U  U -    -  U -     U  - U -   
míg nemzedékeknek marad örök tanúja.
 -   -  U - -  -   U U  U -   U - U 
A

A

B

A

 7

8

8

8

^ Visszatérő rím
A

B

C

B

 7

8

9

8

^ Félrím
A

B

C

C

 7

11

8

7

A

B

C

B

 8

11

10

12

^ Félrím
A

B

C

B

 9

11

8

11

^ Félrím
A

 4

A

B

C

B

 10

10

9

10

^ Félrím
A

B

C

D

 10

11

8

11

A

A

B

B

 9

10

13

13

^ Páros rím
A

B

C

B

 11

14

10

13

^ Félrím
Alliteráció





Alliteráció



Alliteráció





















Alliteráció









Alliteráció

















































Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom