Verselemző

RitmusképletRímSzótag
Füstöt fújva látom néha még az arcod,
 -  -   -  U  - -   - U  -  U  -  -   
holdfénnyel világítja meg a messzi ég,
 -   -   -   U - -  U  U  U  -   U -   
de a gyertyafény az éjszakában majdhogy
 U U   -   U -   U  -   U - -   -   -   
lágy parázzsal jelzi, menni kész.
 -    U -   -   -  U   -  U  -    

 
És ha szél támad fel, arcomba vágja
-   U   -   - -   U   -  -  U  -  U 
síró fáknak narancsfényű levelét,
 - -  -  -   U -    -  -  U U -  
én csak egymagamban állok, és lelkem rázza,
-    U  -   U -  U  -  U   -   -  -   -  U  
sikító szívem senkinek sem menedék.
 U - -   - -   -  U -   -   U U -   

  
Talán majd ha újra egy testté leszünk,
 U -   -    U -  U -    -   -  U  -    
mint a partról nézve a tenger és az ég,
 -   U  -   -   -  U U  -  U  -  U  -   
talán akkor soha el nem veszünk,
 U -  -  -   U U -   -   U  -    
de az idő tudja, ez csak átmeneti lét.
 U U  U -  -  U  -    U  -  U U U  -   

 
A füst is elszáll karikáknak tengerén,
U  -   U  -   -    U U -  -   -  U -   
hiába csügged ráncos arcomon a remény,
 U- U   -  -   -  U  -  U U  U  U -    
hiszen ez csak majdnem volt feledés,
 U  U  -    -   -   -   -    U U -   
ragyogó szemmel senki sem néz felém...
 U  U -   -  -   -  U  -   -   U -    
A

B

A

B

 12

12

12

9

^ Keresztrím
A

B

A

B

 11

11

13

12

^ Keresztrím
A

B

A

C

 11

12

10

13

A

A

A

A

 12

13

10

11

^ Bokorrím
















Alliteráció



















Alliteráció

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom