Falu végén van egy otthon, U U - - U U - U Öregek vannak ott hon, U U - - U - U Idős nők és férfiak, U - - - - U- Számukra készült e lak. - - U - - U U Szomorúak s megtörtek, U U -- - - - Fájó az életük s öregek. - - U - U - U U - Sokat ők már nem várnak, U U - - - - - Szívek s a térdek fájnak. - - U - - - U Várják egyre gyermeküket, - - - U - U U - Fogja meg ráncos kezüket, - U - - - U U - Szomorkás arcuk felderül, U - - - - - U - Szívük örömtől felhevül. - U U - - - U U Nem sokáig marad a drága, - U -- U U - - U Várja a munka meg a párja, - U U - U U U - U Ennyi volt a látogatás, - U - U - U U - S folytatódik a rohanás. - U - U U U U - Nem így az öregeknek, U - U U U - - Napjaik oly lassan telnek, - UU - - - - - Vánszorogva peregnek, - U - U U - U Álmokat már nem kergetnek. - U - - - - - U Meghalni mikor mehetnek már, - - U U - U - - - Isten ezzel miért vár. - U - - U- - De a félelem is ott van ám, U U - U U U - U - Mi lesz a halál után? U U U U - U - Van, aki hittel fogadja, U U U - - U - U A kegyelmet megragadja, U U - - - U - U Csendesen várja a behívót, - U - - U U U - - Mert ismeri az Elhívót. - - U U U - - - Éheznek a szeretetre, - - U U U U - U Egy-egy szóra, kedvesre, U - - U - - U Vágynak a melegségre, - U U U - - U S tán egy pici ölelésre. - - U U U U - U Sokféle ember él ott, - - U - U - - Az ősz rajtuk nyomot hagyott, U - - - U - U - Mindegyikük máshonnan jött, - U U - - - - - Az öregség beköszöntött. U U - - U U - - Egy mosoly csodákra képes, - U - U - U - U Olyan, mint a méz, mi lépes. U - - U - U - - Nem kérnek ők már sokat, - - U - - U U Idősen is elfogadd! U - U U - U -
| A
A
B
B
| 8
7
7
7
| ^ Páros rím
| A
A
B
B
| 7
9
7
7
| ^ Páros rím
| A
A
B
B
| 8
8
8
8
| ^ Páros rím
| A
A
B
B
| 9
9
8
8
| ^ Páros rím
| A
A
A
A
| 7
8
7
8
| ^ Bokorrím
| A
A
B
C
| 9
7
9
7
| | A
A
B
B
| 8
8
9
8
| ^ Páros rím
| A
A
B
B
| 8
7
7
8
| ^ Páros rím
| A
A
B
B
| 7
8
8
8
| ^ Páros rím
| A
A
B
B
| 8
8
7
7
| ^ Páros rím
| | |
| Alliteráció Alliteráció
|