Falu végén van egy otthon,
U U - - U U - U
Öregek vannak ott hon,
U U - - U - U
Idős nők és férfiak,
U - - - - U-
Számukra készült e lak.
- - U - - U U
Szomorúak s megtörtek,
U U -- - - -
Fájó az életük s öregek.
- - U - U - U U -
Sokat ők már nem várnak,
U U - - - - -
Szívek s a térdek fájnak.
- - U - - - U
Várják egyre gyermeküket,
- - - U - U U -
Fogja meg ráncos kezüket,
- U - - - U U -
Szomorkás arcuk felderül,
U - - - - - U -
Szívük örömtől felhevül.
- U U - - - U U
Nem sokáig marad a drága,
- U -- U U - - U
Várja a munka meg a párja,
- U U - U U U - U
Ennyi volt a látogatás,
- U - U - U U -
S folytatódik a rohanás.
- U - U U U U -
Nem így az öregeknek,
U - U U U - -
Napjaik oly lassan telnek,
- UU - - - - -
Vánszorogva peregnek,
- U - U U - U
Álmokat már nem kergetnek.
- U - - - - - U
Meghalni mikor mehetnek már,
- - U U - U - - -
Isten ezzel miért vár.
- U - - U- -
De a félelem is ott van ám,
U U - U U U - U -
Mi lesz a halál után?
U U U U - U -
Van, aki hittel fogadja,
U U U - - U - U
A kegyelmet megragadja,
U U - - - U - U
Csendesen várja a behívót,
- U - - U U U - -
Mert ismeri az Elhívót.
- - U U U - - -
Éheznek a szeretetre,
- - U U U U - U
Egy-egy szóra, kedvesre,
U - - U - - U
Vágynak a melegségre,
- U U U - - U
S tán egy pici ölelésre.
- - U U U U - U
Sokféle ember él ott,
- - U - U - -
Az ősz rajtuk nyomot hagyott,
U - - - U - U -
Mindegyikük máshonnan jött,
- U U - - - - -
Az öregség beköszöntött.
U U - - U U - -
Egy mosoly csodákra képes,
- U - U - U - U
Olyan, mint a méz, mi lépes.
U - - U - U - -
Nem kérnek ők már sokat,
- - U - - U U
Idősen is elfogadd!
U - U U - U -
| A
A
B
B
| 8
7
7
7
| ^ Páros rím
| A
A
B
B
| 7
9
7
7
| ^ Páros rím
| A
A
B
B
| 8
8
8
8
| ^ Páros rím
| A
A
B
B
| 9
9
8
8
| ^ Páros rím
| A
A
A
A
| 7
8
7
8
| ^ Bokorrím
| A
A
B
C
| 9
7
9
7
| | A
A
B
B
| 8
8
9
8
| ^ Páros rím
| A
A
B
B
| 8
7
7
8
| ^ Páros rím
| A
A
B
B
| 7
8
8
8
| ^ Páros rím
| A
A
B
B
| 8
8
7
7
| ^ Páros rím
| | |
|
Alliteráció
Alliteráció
|