Verselemző

RitmusképletRímSzótag
Néha magaménak érzem a telet,
 - U  U U - U  -  U  U  U -   
hajfürtjeiden átszűrődő eget.
 -  -   UU U  -   - - - U -   
Köztünk táguló táj ahogy elszakít,
 -  -    - U -  -  U U   -   U -   
hóbordák üzenő koppanásait.
 - -  -  U U -  -  U - UU   

  
Néha még érzem tenyered melegét,
 - U  -  -  -   U  U -   U U -  
ajkaid ívén az egyetlen igét,
-  UU  - -  U  U  -  U  U -  
amiért talán túlélni is szabad
U U-    U -   - -  U -    U -  
szívhelyig visszhangzó hallgatásodat.
  -  U  -   -    -   -  -   U - U U   

  
Madár-közelbe érnek a csillagok,
 U -   U -  U -  U  U   -  U -   
s e lázas világosság is elragyog.
  U  - -   U - -  -  U  -  U  U  
Esteledik, és megint csak nélküled
-  U U U   -   U -     -   -  U U  

  
nyitják meg az álmok kormos mélyüket.
  -  -   U  U  -  -   -  -   -  U U  
Ott lent belé se rezzen a képzelet,
-    -    U -  U  -  U  U  -  U -   
hogy ennyire nagyon megszerettelek.
 U   -   U U  U  -   -   U -  U U  
A

A

B

B

 11

11

11

11

^ Páros rím
A

A

B

C

 11

11

11

11

A

A

B

 11

11

11

A

A

B

 11

11

11



































Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom