Verselemző

RitmusképletRímSzótag
Oh, anyám nem tudom, az a világ,
U   U  -   -   U U   U  U  U -   
Hova betegség száműzött téged, milyen lehet?
 U U  U -  -    - - -    - -    U  -   U U  
Ülsz csak vagy fekszel, üveges tekinteted,
-      -   -    -   U   U U -   U -  U U  
A körülötted lévő világot, mint riadt gyermek, úgy figyeled.
U  U U -  -   - -  U - -    -    U-     -  U   -    U  U U   

  
Nem tudom, ott már vagyunk-e neked?
 -   U U   -    -   U  -   U  U -   
Tudod-e, hogy van három gyermeked?
 U U  U   -    -   - -    -  U -   
Hogy érzi legalább lelked és szíved?
 U   -  U  U U -    -  U  -    - -   
Hogy idegszálaidba bele mennyire vésték évtizedek.
 U   U -   - U-  U  U U  -   U U  -  -  -  U U U   

  
Néha felcsillanó mosolyod lányodnak szól?
 - U  -   -  U -  U U  -   -  -  -    -   
Vagy csak hála annak, aki megetet s ápol?
 -     -   - U -  U   U U  U U -    - -   
Vagy egy ködből előkerült szép emlék fakasztja?
 U   -    -  -  U - U -     -  -  -   U -    U 
Ahogy azt a könnycseppet is, mi ül régóta szemed sarkába.
U U   -   U  -     -  U  -    U -   - - U   U -   -  - U  

 
Imáid kiért, miért mondod? Azt sem tudom.
U --   U-     U-    -  U   -    -   U -   
De rózsafüzért magadhoz veszed minden nap ugyanakkor.
 U  -  U U -    U -  -   U  -   -  -   U  U  U -  -   
Látom, mozog a szád, de szavakat nem értem,
 - -    U U  U   -    U   U U -   U  -  -   
De hited áttörte a betegség falát, úgy érzem.
 U  U U  -  -  U U  U -  -   U -   -   -  U   

  
Nehéz így látni, lelkemre mázsás súly nehezedik.
 U -  -    -  U   -  -  U  -  -   -    U U U -   
Tudom, hiába várom, hogy szeretet áttöri betegség falait.
 U -    U- U  - -    -     U U U  -  U U  U -  -   U UU  
Egyet tehetünk, ápolunk - megóvva méltóságodat.
U  -   U U -    - U -      U -  U  -  - - U U  
Itt, apánkkal épített házban, mert otthonná te varázsoltad.
-    U -   U  - - -    -  -    -   -   -  -  U  U -  -  U   

 
Imáink hittel mondjuk el érted minden nap,
U --    -  -   -   U  U  -  -   -  -   -   
Hol ember nem segíthet, ők az egyedüli remény, vigasz.
 U  -  -   -   U -  U   -  U  U  U U U  U -     U -    
S a tudat, hogy a jó Isten karjaiban tart.
  U  U -    U   U  - -  -   -  UU -   -   
Ez a földi élet csak út oda, hol rég elmenők várnak.
U  U  -  U - -    U  -  U U   -   -  -  U -   -  U   

 
Ez a betegség erőpróba hitnek, szeretetnek.
U  U  U -  -  U -  - U  -  -     U U -  -   
Hogy mennyire hajlik az ember alázattal meg.
 -    -   U U  -  U  U  -  U  U - -  -   -   
Vagy dacol ápolt s ápoló, és folyton lázad.
 -    U U  - -     - U -  -   -   -   - U  
Elvesztve hitét, okot köszönetre semmibe nem találnak.
-  -    U  U -   U -   U  U -  U  -  U U  -   U -  U   

  
Pedig van, mert itt vagy velünk- s lámpás, mint régen.
 U -   -    -   -    -    U -       -  -    -    - U  
Imáid erejét lelkemben érzem, mert erőt ad, gondok fölé emel.
U -U  U U -   -  -  U  -  -    -   U -  -    -  -   U - U -   
Látom azt az angyalt, aki voltál s egykor majd leszel.
 - U  -   U  -   -    U U  -  -    -   -   -    U  -   
Tudom, benned él, ha te már nem is emlékezel.
 U -    -  U  -    U  U  -   U  U  -  - U U  
A

B

B

B

 10

14

12

19

A

A

B

A

 10

10

11

18

^ Visszatérő rím
A

A

B

C

 13

13

14

18

A

B

C

C

 13

17

13

15

A

B

C

C

 15

20

16

18

A

B

C

D

 13

17

13

17

A

B

C

C

 15

14

13

18

A

B

B

B

 13

21

15

14







































































Alliteráció



Alliteráció



Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom