Verselemző

RitmusképletRímSzótag
Talán felhőkből lépett elő
 U -   -  -  -   - -   U - 
vagy gyűrött vágyakon
 -     - -    -  U U 
az Ember
U  -  U 
ezen a koszlott,
U U  U  -   -    
halványló csillagon.
 -  -   -   -  U -   
Vagy földben dagonyázó
 -    -   -   U U  - - 
szivárványszívből,
  U -  -    -  -   
túl ezer-száz titkon
 -  U -    -   -  U 
egy lánglélek mélyéből,
-    -   - -   -  - -   
titkokat őrző,
 -  U U  -  -  
bezárt ajtókon,
 U -   -  - -   
szeretettként létezett
  U U -   -    - U -  
az univerzumon.
U  U U -  U U   

  
De az is lehet,
 U U  -   U -   
hogy fénytelen hajnalokon született
 -    -   U -   -  U U -    U U -  
oly érzésből,
U   -  -  -   
hogy neki lenni kell,
 -    U U  -  U  -   
és lepkeszárnyú őszökön
-   -  U  -   - -  U -  
lett világmodell,
 -    U -  U -   
és űzte az embert a vágya,
-  -  U U  -  -   U  -  U 
a szánalom meg a Királyt,
U   - U -   U  U  U -    
aki őt szeretni vágyta!
U U -    U -  U  -   U  

 
Egy biztos:
-    -  -   
meghívta őt
 -  -  U - 
egy fényes, nagy úr,
-    -  -    U   -   
s ringatta életbölcsőjét.
   -  -  U - -  -   - -   
Kivárta volna, míg felnő,
 U -  U  -  U   -   -  -  
ha nem akar nagyobbnak tűnni,
 U  U  U -   U  -   -   -  U  
s ha túlnő
   U  -  -
a véres századok felett.
U  - -    - U -   U -   
Ám nyomorult léptei
-    U U -    -  UU 
csak siettek, siettek egyre,
  -   U-  -    U-  U  -   U  
de le a mélybe,
 U  U U  -   U  
nem a hegyre.
 U  U  -   U  
Nem varázsos, gazdag országba,
 -   U -  -    -  U  -   -  U  
föld alá akart,
 -   U - U -    
szegénység bugyrába.
  U -   -   -   - U  
Felégette, mit Istene adott,
 U - -  U   U  -  U U U -    
s megette a bolygót,
   U -  U U  -   -   
de hálát nem adott.
 U  - -   U  U -    

  
Mikor már mindenét felemésztette,
 U -   -   -  U -   U U -   -  U  
két kezét az ég felé emelte,
 -   U -  U  -   U - U -  U 
és sóvárogta,
-   - - -  U 
epedve várta,
U -  U  -  U  
hogy az ég felhőiből
 U   U  -   -  -U -  
jöjjön megváltása.
 -  -   -  -  - U  
S hullott a könnye, a vére,
   -  -   U  -   U  U  - U 
az Embernek,
U  -  -  U  
aki mindezt megélte...
U U  -  -    U -  U    

  
Ki tudja, honnan lépett elő,
 U  -  U   -  -   - -   U -  
s milyen vágyakon
   U  -   -  U U 
ezen a koszlott,
U U  U  -   -    
halványló csillagon,
 -  -   -   -  U -   
mi végre létezett,
 U  -  U  - U -    
s miért lett ütött-kopott
   U-    -   U -    U -  
az ember, aki
U  -  U   U U 
rosszul gondolkodott...
 -   -   -  -  U -     
A

B

C

D

B

E

F

G

F

H

D

C

G

 9

6

3

5

6

7

5

6

7

5

5

7

6

A

A

B

C

D

C

E

F

E

 5

11

4

6

8

5

9

8

8

A

B

C

D

E

F

E

G

H

G

I

G

J

K

J

L

M

L

 3

4

5

8

8

9

3

8

7

9

5

4

9

5

6

10

6

6

A

A

B

B

C

D

E

A

E

 11

10

5

5

7

6

8

4

7

A

B

C

B

D

C

E

C

 9

5

5

6

6

7

5

6



































































Alliteráció







Alliteráció











Alliteráció















Alliteráció



















Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom