Mintha párafüggöny simul egy völgy-tóra,
- U - U - - U U - - - U
selymesen és lágyan hangzik: Nóra.
- U U - - - - - - U
Bár találnék elég csodás szót,
- U - - U - U - -
hogy láttassam mindazt a jót,
- - - - - - U -
mit ez a varázsos név felidéz,
U U U U - - - U U -
és benne, lényedből mennyi fény van:
- - U - - - - U - -
Nóra, gyönyörű, mint a Világ első hajnala;
- U U U - - U U - - - - U U
Nóra, napsütötte, tarka réten nyíló sárga rózsa;
- U - U - U - U - - - - - U - U
és Nóra... mindezeken túl, egyszerre
- - U - U U - - - - U
közel és mégis végtelenül messze,
U U - - - - U U - - U
az égbolt fényes csillaga, hűvös nyári este.
U - - - - - U U - - - U - U
Nóra... egy szóban minden élő Szépség,
- U - - - - U - - - -
mi nőben csak meglehet, elegáns elevenség.
U - - - - U U U U - U U - -
| A
A
B
B
C
D
E
A
F
F
F
G
G
| 12
10
9
8
10
10
14
16
11
11
14
11
14
| | | |
|
Alliteráció
|