Nehéz vagyok,
U - U -
nem szállok az égen,
- - U U - U
a földön mászkálok,
U - - - - U
amíg elér a végem.
U - U - U - U
Éjszakába világosságot,
- U - U U - - - -
mint a villám, nem viszek.
- U - - - U -
Másokból is, mint
- - - - -
magamból, csak keveset hiszek.
U - - - U U - U U
Ha fázom,
U - -
nincs, aki átölelne,
- U U - U - U
ha más magányos,
U - U - -
nem én vagyok mellette.
U - U - - - U
Verseim levegőbe
- U- U U - U
karcolt rímek.
- - - -
Szavaim ködbe, füstbe
U U- - U - U
rosszul csomagolt hírek.
- - U U - - U
Ha tenni kell,
U - U -
nem én vagyok, aki tesz,
U - U U U U -
hanem aki magára
U U U U U - U
- száraz falevélből - álcát vesz.
- - U U - - - - U
Amikor majd
U U - -
csendben meghalok,
- - - U -
nem lesz, akinek
- U U U -
szemében könny ragyog.
U - - - U U
| A
B
A
B
| 4
6
6
7
| ^ Keresztrím
| A
B
C
B
| 9
7
5
9
| ^ Félrím
| A
B
A
B
| 3
7
5
7
| ^ Keresztrím
| A
B
A
B
| 7
4
7
7
| ^ Keresztrím
| A
A
B
C
| 4
7
7
9
| | A
B
C
B
| 4
5
5
6
| ^ Félrím
| | |
|
Alliteráció
|