Nem gondoltuk, hogy a boldogság négy lábon is mozog,
- - - - U U - - - - - U - U -
mikor egy pomázi alomból Zsömi baba a karjainkba loholt.
U U - U - U U - - U U U U U - U- U U -
Sokszor a szántódi partról vízbe vetve magad úsztál nagyot,
- U U - - U - - - U - U U U - - U -
s az eldobott botot hoztad vissza az együtt töltött sok játszó napon.
U - U - U - - - - U U U - - - - - - U -
Csemetekert utcáit kíséret nélkül is ismerted nagyon,
U U U - - -- - - - - U U - - - U -
ha a kapu nyitva maradt, csak messze távolból látszott a farod.
U U U U - U U - - - U - - - - - U U U
A szép évek után betegségeddel együtt jött a rossz, a nehézkes mozdulatok.
U - - U U - U - - - U U - - U - U U - - - U U -
Rajtad csak a szenvedés látszott, rajtunk meg az együttérző fájdalom.
- - U U - U - - - - - U U U - - - - U U
Ma reggel elmentél, magaddal vittél 15 boldog évet...
U - U - - - U - - - - - U - -
Most üres a házad, üres az udvar, és üres lett nélküled az élet.
- U U U - U U U U - U - U - - - U U U - U
| A
A
| 15
20
| ^ Bokorrím
| A
A
A
A
| 18
20
18
19
| ^ Bokorrím
| A
A
| 24
20
| ^ Bokorrím
| A
A
| 15
21
| ^ Bokorrím
| | |
|
|