éjfél után nulla óra öt
- - U - - U - U -
hangom alszik a kezem remeg
- U - U U U - U U
és akinek mindig örülök
- U U - - U U U -
kisfiam szavára megdermedek.
- U- U - U - - U U
úgy beszél mint aki belém kapaszkodva
- U - - U U U - U - - U
azt akarja: anyu segíts csináljuk vissza
- U - U U U U - U - - - U
ez csak egy gonosz tréfa nem valóság
- U - U - - U - U - -
anyu mondd!...
U U -
miközben a világ is beleremeg...
U - U U U - - U U U U
...a kicsikénk elment... mondja...
U U U - - - - U
tudjátok mekkora súly van tizenhét évben?
- - - - U U - - U - - - U
egy szikla ami minden viharral dacol
- - U U U - - U - - U -
de ha egy apró darabja kihull
U U U - - U - U U -
egy egész világ a porba roskad
U U - U - U - U - U
egész családok omlanak össze
U - U - U - U U - U
barátok és aki csak ismerte őt
U - U - U U U - - U -
a lemorzsolódott kövek alatt reked
U U - U - - U U U - U -
hiába üvölti: levegőt!...
U- U U - U U U -
ordítjuk: reményt és mosolyt és jövőt
- - - U - - U - - U -
hadd legyen felnőtt büszke nő
- U - - - - U -
gyerekeket simogató gyógyító ápoló
U U U - U U U - - - - - U -
vagy a kicsikéit emberré nevelő
U U U U -U - - - U U -
legyen legszebb a fehér ruhában és imádott
U - - - U U - U - U - U - -
egyetlen akiben a szerelem megteremt
U - U U U U U U U - - U -
egy utolsó hajszállal is életbe kapaszkodó
U U - - - - U U - - U U - U -
mindig kedves és mosolygó
- - - U - U - -
gyönyörű nőt!
U U - -
minden benne volt mint sok gyerekben
- - - U - - - U - -
teli apró csoda bimbózó virág guruló kacaj
U U - - U U - - - U - U U - U -
mosolygó gyémánt egy drágakő
U - - - - - - U -
de az a telefon évek óta június tizenötödikén
U U U U U U - U - U - U- U U U U U -
nulla óra ötkor mindig azt zúgja
- U - U - - - U - - U
megszakadt a jövő aranyfonala
- U - U U - U - U U U
...mert pótolhatatlan veszteség... hogy Ő elment
- - - U - - - U - U - - -
| 9
9
9
10
12
13
11
3
11
8
13
12
10
10
10
11
12
9
11
8
14
12
14
13
15
8
4
10
16
9
19
11
11
13
|
Alliteráció
|