Édesanyák napja van ma, - U U - - U - U nekem fájó, emlékezés napja. U - - - - - U - - U Fáj, mert nem köszönthetlek - - - U - - U úgy, ahogyan egykor régen tettem - U U U - - - - - - verssel, dallal, virággal kezemben. - - - - U - - U - - Nem láthatom boldog mosolyod, - - U - - - U U U örömtől gyöngyöző szempárod. U - - - U - - - U Mégis érzem: Nem hagytál el. - U - - - - - U Te vagy az a színes, hamvas pillangó, U U U U - - - - - - - ki olykor kezemen pihenve ácsorog, U - - U U - U - U - U - Te vagy, mikor egy szelíd, kedves szajkó U - U U - U - - - - - ablakom üvegén csőrével bekopog. - U U U U - - - - U U U Ilyenkor tudom, üzened nekem: U - - U U U U - U - Látod, most is itt vagyok, gyermekem. - - - U - U - - U U Tudom, a síromig velem leszel, U U U - U - U - U - s egykor a csillagok közt megkeresel. - U U - U - - - U U U Addig virágot csak sírodra vihetek, - - U - - - - - U U U - de sohase feledd: Örökre szeretlek. U U U U U - U - U U - U
| A
A
| 8
10
| ^ Bokorrím
| A
A
A
B
B
| 7
10
10
9
9
| | A
| 8
| | A
B
A
B
C
C
| 11
12
11
12
10
10
| | A
A
A
A
| 10
11
12
12
| ^ Bokorrím
| | |
|
|