Bolyongok üres és nyüzsgő utakon,
U - U U U - - - U U -
körülölel az éj, mint ezüstfényű fátyol.
U U U U U - - U - - - - -
Vakablakok figyelnek, járjak bárhol...
U - U - U - - - - - -
Megtorpanok a semmi szélén. Úgy rohanok
- - U U U - U - - - U U U
a végtelenbe cél nélküli célomig.
U - U - U - - U U - U U
Ismeretlen ismerősök szólnak rám most is.
- U - U - U - - - - - - -
Hangtalan kiáltanak felém, aztán...
- U - U- U - U - - -
Csörögve visszaránt magába a valóság lapálya...
U - U - U - U - U U U - - U - U
| A
B
B
A
C
C
D
E
| 11
13
11
13
12
13
11
16
| | | |
|
Alliteráció
|