Verselemző

RitmusképletRímSzótag
Bárdolatlan színdarab egy életérzéshez.
 -  U -  -    -  U U  U   - U -  -  -   
Már az expozíció végét írják ráncaim,
 -  U  -  U - U-  - -  -  -   -  U-   
S még mindig a szinopszisban élek.
   -   -  U  U   U -   -  U  - U   

  
Jó lett volna in medias res, a közepébe vágni,
 -  -    -  U -   U U-   U   U  U U - U  -  U  
Csecsszopóként az elemi udvarán, nagyokat kockázni,
  -    U - -   U  U U U -  U -    U  U -   -  -  U  
S foghullajtás után, már szakállam beretválni.
   -  -  -  -  U -    -    U -  -   U -  -  U  

 
Acélidegeim volnék és sokat sejtető szótlanságom,
U - U U U-   -  -  -   U -   -  U -   -  -  - -   
Velünk született mindent-tudásban hívő ifjan menteném magam, menteném világom,
 U -     U U -    -  -    U -  -   - - -  -   -  U -   U -    -  U -   U - -   
S vele együtt majdan, első házasságom.
   U U U  -    -  U   -  -  - -  - U   

 
Utána kapok, s meggyötört ujjaim között könnyedén foszlik el,
U - U  U -      -   U -   -  U-   U -    -   U -   -   U  U   
"Hisz ez csak álom! "- ágyamban felülve kiabálom,
  U   -    U  - U      -  -  -   U -  U  UU - -   
Majd leporolom, s visszateszem, székről levert kabátom.
 -    U U U -      -   U U  -     -  -   U -    U - U  
A

B

A

 13

14

10

A

A

A

 16

17

14

^ Bokorrím
A

A

A

 18

25

12

^ Bokorrím
A

B

B

 19

15

16

















Alliteráció

Alliteráció





Alliteráció





Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom