Verselemző

RitmusképletRímSzótag
Ó, szerencsétlen s balga ember vagyok, hisz gyengévé lettem hitemben,
-    U -   -  -     -  U -  -   U  -    -     -  - -  -  -   U -  U  
ím, bukott emberfia, ki maga is szakított az édeni kertben.
-    U -   -  -  UU   U  U U -    U - -   U  - U U  -   -   
Mint a zabolátlan tengerár, úgy török rá pusztítón az életre;
 -   U  U U -  -   -  U -   -    U -   -  -   - -  U  - -  U 
egy torz bestia, "mi a mélységből jő fel, és megy a veszedelemre".
-    -    -  UU    U U  -   -  -   -  U   -   U   U  U  U U -  U   

  
Sivatagba taszíttattam, s szomjazom az örök nedűre szüntelen,
 U U -  U  U  -  -  -       -  U U  U  U -   U - U   -  U -   
hol jussom vala "sírás és fogak csikorgatása" vádlón lelkemben.
 -   -  -   U U   - -  -   U -    U -  U - U   -  -   -  -  -   
Délibáb vagyok, félelmeim sziluettjének tovatűnő árnya,
 - U -   U  -    - -  U-    U U-   - -   U U - - -   U 
egymagam önnön sötétségemben, mi olyan, akár egy vesztő tárna.
-   U U  -  -   U -  - -  -    U U  U   U -  -    -   -  -  U  

  
Lelkemet fojtó módon tekeredik reám a láthatatlan métely,
 -  U -   -  -  - -   U U U -   U-  U  -  U -  -   - -    
s látám őt, "ama régi kígyó" az, s elfog rögvest a halálos kétely.
   - -  -    U U  - U  -  -  -     -  -   -  -   U  U - -   - U   
Álnokul szorítja a kisdedi kelyhet, mint a gonosz szó a szívet,
-  U -    U -  U U  -  U U  -   -    -   U  U -     - U   - -   
s lángnyelvei vádolnak izzón, s perzselik mohón keserűségemet.
   -    -  UU  - -  U  -  -      -   U -   U -   U U - - U U   

  
S keservesen sírok s jajgatok fennen, mert megláttam gyarló tettemet,
   U -  U -   - -     -  U -   -  -    -    -  -  -    -  -  -  U -   
s kiáltok erőmnek végiből: Oh, Atyám, "miért hagyál el engemet?"
   U-  U  U -  -   - U -   U   U  -     U-    U  -  U  -  U -    
Majd ismét magam vagyok egy kalitkában, mi börtöne rabságomnak,
 -   -  -   U -   U  U  -    U -  - -    U  -  U U  -  - -  -   
s galamb száll le elibém, s érzem: vége hát őrlő pokoljárásomnak!
   U -     -    U U U -     -  -    - U  -  -  -  U -  - - -  U   

  
S egy kulcs van őnála, ki hordozza megváltásomnak zálogát, s így szól:
  -    -     U  - - U   U  -  -  U  -  -  - -  -   - U -     -     -   
- Néked adom, mert "az igazság szabaddá tesz", s felment rabigád alól.
   - U  U -    -    U  U U  -    U -  -  -        -  -    U U -  U -  
Oly nagy a boldogságom, hisz mi volt, nincs többé, s mi van, az lesz eztán is,
-    U   U  -  -  - -    -    U  -     -     -  -     U  U   -   U   -  -  -   
s érdem nélküli vagyok, de az Igazságban kegyelmet nyertem mégis.
  -  -   -  U U  U  -    U U  U U  -  -   U  -  -    -  -   - U  
A

A

B

B

 20

20

20

20

^ Páros rím
A

A

B

B

 20

20

20

20

^ Páros rím
A

A

B

B

 20

20

20

20

^ Páros rím
A

A

B

B

 20

20

20

20

^ Páros rím
A

A

B

B

 20

20

20

20

^ Páros rím










Alliteráció





















Alliteráció















Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom