MESTER! - - Nem tanultuk meg a versedet, - U - - U U - U - negyven esztendőnk elszelelt, - U - - - - U - nincs érzés, már csak értelem, - - - - U - U - tonnaszám düh és félelem... - U - U - - U U A könyvtárakban könyveket U - - - - - U - nem simogatják szép kezek, - U U - - - U - viszont a Facebook-Instagram U - U U U UU - - U az éjjel-nappal nyitva van, U - - - - - U - s ha feltűnik egy zöld sziget, U - - U - - U U azt ellepi a gyűlölet, - - U U U - U - s egyszer talán lesz oly hideg, - - U - U - U - hogy emberhússal fűtenek... U - - - - - U - Nem tanultuk meg a versedet! - U - - U U - U U Hitünket is mind elveszik, U - U - - - U - kik jóságra nem költenek, - - - U - - U U adják-veszik a lelkeket, - - U U U - U - fekélyes kórrajz-látlelet, U - - - - - U - hol kiirtják az álmokat, - U- - U - U - mindenki csak egy számadat. - - U U - - U - Ha költő lennél, s vállalod U - - - - - U - rímképletekbe ágyazott, - - U - U - U - értéktelen-leárazott, - - U - U- U - stigmákkal terhelt életed, - - - - - - U - semmit sincs itt már féltened. - - - - - - U - Tanuljuk meg a versedet! U - - U U - U U Agyakban kiber-háborúk, U - - U - - U - a képernyőkön vér csorog, U - - - - - U - s hiénaként vicsorognak U- U - U U - U a rémhíreken csámcsogók. U - - U - - U - Bombákhoz van még kerozin, - - - - - U U - nagymama sárgult képeken - U U - - - U - gombafelhőket nézeget - U - - - - U - százezer fokban a kertmozin. - U - - U U - U - Csontváznyi házfalak között - - U - U - U - vakon ténferegsz egyedül, U - - U - U U - dörömbölve a Miatyánkot U - - U U UU - U a dobhártyádon legbelül... U - - - - - U U Mondd! - Minket az Isten elfeled? - U U - U - U - Letapogatva betűzgetjük, U U U - U U - - - betonba égett üzenetként U - U - - U U - - megkövesedett versedet. - U U U - - U U
| A
A
A
A
A
A
A
B
B
C
C
C
A
A
| 2
9
8
8
8
8
8
10
8
8
8
8
8
9
| | A
B
B
B
C
C
D
D
D
B
B
B
| 8
8
8
8
8
8
8
8
8
8
8
8
| | A
B
C
B
D
E
E
D
F
G
H
G
| 8
8
8
8
8
8
8
9
8
8
9
8
| | A
B
A
C
B
| 1
8
9
9
8
| | | |
| Alliteráció Alliteráció Alliteráció
|