Verselemző

RitmusképletRímSzótag
Emlékeim közt halovány régi kép,
-  - U-   -    U U -    - U  -   
Fakón őrzi kertünk kicsiny szegletét,
 U -  -  U  -  -    U  -     -  U -   
Görcsös karú öreg barackfa állt ott,
 -   -   U - U -   U -   U -    -   
Az Isten tudja tán, hány nyarat látott.
U  -  -   -  U  -    -     U -   - -    

 
Emlékszem, ősz volt, lágyan simogató,
-  -   U   -    -     -  -   U U U -  
Bársonyos játszi fénnyel hívogató,
 -  U  -   -   U  -   -   - U U -  
Gyümölcsei nem húzták ág kezeit,
  U -   UU  -   -  -  -   U UU  
Elengedte, mint anya gyermekeit.
U -  -  U   -   U  U   -  U UU   

  
S mint egy bolondos piktor a természet,
   -   -    U -  -   -  U  U  -  -  -   
Ki vásznain megunta már a zöldet,
 U  -   U-   U -  U  -  U  -  U  
Ecsetjével szertelen táncot járva,
U  -  - -    -  U -   -  -   -  U 
Okkert és vöröset fröcskölt a tájra.
-  -   -   U U -    -   -   U  -  U  

 
Emlékszem, akkor tán néhány nap alatt
-  -   U   -  -   -   - -    U  U -   
Szunnyadó rügyekből bontott szirmokat,
  -   U -  U  -  -   -  -     -  U U  
És tavaszt varázsolt az őszi tájba,
-   U -     U -  -   U  -  U  -  U  
Kertünk éke volt ünneplő ruhája.
 -  -   - U  -   -  -  -  U - U  

 
Izzó lomb között csillanó ékszerek,
-  -  -    U -     -  U - -   U -   
Mint pünkösdi királyságú gyöngyszemek,
 -    -  -  U  U -   - -   -     U -   
Hisz zordon óhajtotta szép bájait,
 -    -  U  - -  -  U   -   - U-   
Már fagy mardosta észak határait.
 -   -    -  -  U -  -   U - UU   

  
Mint ki vezére a rebelliseknek,
 -    U  U - U U  U -  U -  U  
Arcába köpött az elrendelt rendnek,
-  - U  U -   U  -  -  -    -   -   
S mint ki a világnak is ellenállna,
   -    U U  U -  U  U  -  U -   U  
Bizonygatva, nincs reménynek halála.
 U -   -  U   -     U -   -   U - U  

  
Mint barikád ifja dacoló gőggel
 -    U U -  -  U  U U -  -  U 
És szent hittel szállt szembe az idővel,
-    -    -  -    -      -  U U  U - -   
Nem bánta, miként lesz sorsa mostoha,
 -   -  U   U -    -    -  U  -  U U 
Akkor övé volt a lázadás joga.
-  U  U -  -   U  - U -   U U  

  
Hogy mi végre e tagadott alázat,
 -    U  -  U U  U U -   U - -   
Tán negyven évet várt a magyarázat,
 -   -   U  - -   -   U  U  U - -   
Mintha mása lennék az öreg fának,
 -   U  - U  -  -  U  U -   - -   
S virágai most bennem fakadnának!
   U - UU  -    -  -   U -  - U   
A

B

C

C

 11

11

11

11

A

A

B

B

 11

11

11

11

^ Páros rím
A

A

B

B

 11

11

11

11

^ Páros rím
A

B

C

C

 11

11

11

11

A

A

B

B

 11

11

11

11

^ Páros rím
A

A

B

B

 11

11

11

11

^ Páros rím
A

A

B

B

 11

11

11

11

^ Páros rím
A

A

A

A

 11

11

11

11

^ Bokorrím






























































Alliteráció















Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom