Verselemző

RitmusképletRímSzótag
Fényt gyújtanak majd mások, ha nem én,
 -      -  U -   -    - -    U  U  -   
s lesz, aki sajnál, döbbenten csodál,
   U    U U  -  -    -  -  -    U -   
milyen mély vagy az élet peremén,
 U  -   -    U   U  - -   U U -  
és ha nem ért, lehet, kővel dobál;
-   U  U  -     U -    - -   U -   

  
lassan-gyorsan odébb-, vagy csendben áll,
 -  -    -  U  U -      -     -   U  -    
nézi, milyen vihar tép épp beléd;
 - U   U  -   U -   -  -    U -   
s mosolyog, hogy nem lettél ideál,
   U U  -    -    -   -  -  U U-   
csak csordultig telt szakadék, egy Én.
  -    -  -  -   -     U U -   U   -   

  
Talán csak ösztön, megszokás facsart
 U -    U  -   -    -   U -   U  -  
egyforma időm égi rongyain,
-   -  U U -  - U  -   U-   
nem is lehetne távolabb a part,
 U  -   U -  U  - U -   U  -    

  
se fáradtabb világa romjain
 U  - -  -    U - U  -  UU 
a lélek - a felszínen, ami tart - ,
U  - U    U  -   - U   U U  -       
s más gyilkosom, mint régi gondjaim.
   -    -  U -    -    - U  -   UU  
A

B

A

B

 10

10

10

10

^ Keresztrím
A

B

A

B

 10

10

10

10

^ Keresztrím
A

B

A

 10

10

10

A

B

A

 10

10

10



































Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom