Józan, poros örökkévaló, - - U U U - - U - A mámorba vitt halandó U - - U - U - - Hol marad a kulccsal? - U U U - - Mert ajtódon kopogni, mint pillanat: - - - - U - U - - U - Nem vagyunk elegek. - U - U U U Sokra jó egy szempillantás, - U - - - - - - Nyertünk már vele sok csatát - - - - U U - U - De oly nagy az a mérce... U - U U U - U Emberöltő, mire kilincsed elérem, - U - - U U U - U U - - S csak szobrunk marad a világ terén. - - - U U U U - U - Neked lett a kő faragva, hosszan, U - - U - U - U - U Emberi ajándék egy sose múló pillanatnak. - U U U - - - U U - - - U - - De jég ül arcára, s fúj a szél folyton, U - U - - - - U - - - Mibe születtünk, erdő, sárvár, kunyhó, U U U - - - - - - - - Csak homoksivatag már. - U - U U - - De tudod-e ma, ki volt Edward, U U U U U U - - - Élt-e vajon wales-ben ötszáz bárd? - U U - U - U - - - Mese szól, könyvben szárad a szó, U U - - - - U U - Ez bizonyára csak egy mondóka, sose volt... - U U - U U - - - U U U - De ettől nem ismered a walesi trón-bitorlót. U - - U - U U U U U - - U - - Tudod majd, ki voltam? U - - U - - Ki leszel, ha elmúlik az az utolsó pirkadat? U U - U - - U U U U - - - U - Leszel-e Elvis, Attila, de ha az is, U U U - U - U U U U U - Nem lesz-e e szobrod hiányokkal teli? - U U U - - U- - - U U S halhatatlan csak neved lehet. - U - - - U - U U Ez az ember, ha tudod, ha nem. U U - - U U - U - Poros hüvelyben kard éle, U - U - - - - U Mi a világ csatájában gyorsan kicsorbul. U U U - U - - - - - U - - Sok másnál nemesebb, mégis eltompul. - - - U U - - U - - - S emlékét nem őrzi, csak egy másik csorbult él, régi csatabárd... - - - U - U U - - - - - - - U U U - Pont mint te: egy volt jó barát. - - U - - - U -
| 9
8
6
11
6
8
8
7
12
10
10
15
11
11
7
9
10
9
13
15
6
15
12
12
9
9
8
13
11
18
8
|
|