Hiányzol, kedvesem,
U- - - U U
elvesztél teljesen,
- - - - U U
elszakítanak tőlem,
- U - U - - -
kik nem tudják, mi a jó,
- - - - U U -
hogy szeretni csuda jó!
- U - U U U -
Szeretni úgy, mint senki mást,
U - U - - - U -
hogy az nem magyarázható,
U - - U U - U -
boldogító szép, örök érzés,
- U - - - U U - -
mi máshoz nem fogható,
U - - - - U -
szeretni Téged: csuda jó!
U - U - - U U -
Az emberek úgy hiszik,
U - U U - U -
mi csalunk meg mást,
U U - - -
pedig ha nem vagyunk együtt,
U - U - U - U -
akkor mi csaljuk meg egymást,
- - U - - U - -
s folyton csaljuk egymást!
- - - U - -
Bánatot okozhatunk másnak,
- U U U - U - - U
ezt fel is róják hibánknak,
- U - - - U - U
el sem tudják képzelni,
- - - - - - U
mert nem érzik, nem értik,
- U - - U - -
hogy ők okoznak nekünk bánatot,
U - U - - U - - U -
mikor szétszakítják életünk,
U - - U - - - U -
elveszik azt a kicsiny teret,
- U U - U U - U -
hol kettőnk lénye érintkezhet.
- - - - U - - - U
Hiányzol nagyon, s látod:
U- - U - - -
már csak versben merek írni,
- - - - U U - U
mert a költői szabadságot
- U - -U U - - -
nem kérdőjelezheti meg senki,
- - - U - U U - - U
nem kérdőjelezheti meg senki.
- - - U - U U - - U
Költő leszek, hogy hozzád írhassak,
- - U - - - - - - -
szabadon, a képzelet szárnyán,
U U U U - U - - -
nem vehet el tőlem senki,
- U U - - - - U
mert így szabad vagyok,
- - U - U -
s rólad szabadon álmodhatok.
- - U U U - - U U
| A
A
B
C
C
| 6
6
7
7
7
| | A
B
C
B
B
| 8
8
9
7
8
| | A
B
C
B
B
| 7
5
8
8
6
| | A
A
B
C
D
E
F
F
| 9
8
7
7
10
9
9
9
| | A
B
A
C
C
| 7
8
9
10
10
| | A
B
C
D
D
| 10
9
8
6
9
| | | |
|
Alliteráció
Alliteráció
|